02. Party

                                                                          

Sziasztok.Mint látjátok én vagyok a blog másik írója.Innen is köszöntök minden kedves olvasót.Hát a fejezetről annyit, hogy igazából én nagyon nem vagyok megelégedve vele.Szerintem nem lett valami nagy teljesítmény viszont nekem is félév van, ezzel együtt sok tanulás, és kevés szabadidő.Na mindegy.Nem is untatlak tovább titeket, itt a második fejezet:)

Jó olvasást!

  

                                                                                     xx.Aurora

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Dühösen, s kissé feldúlva léptem ki London hűvös utcáira Jade-el karöltve.Abban, akkor a pillanatban a melletem sétáló barátnőmön kívül nem érdekelt senki, és semmi.Nem foglalkoztam azzal, hogy mennyire lesznek kiakadva a szüleim amikor hazamegyek, ha egyáltalán hazamegyek.Nem gondolkoztam azon, hogy hány dühös tekintet fog vissza pillantani rám holnap.Ugyanis, abban teljes mértékben biztos voltam hogy ma nem megyek haza.Tudtam, hogy a papám most már nem csak azért lesz kiakadva amiért más színben pompázik a hajam, hanem azért is amiért megint elmentem.Igen, jól olvastátok.Megint.Elég sokszor előfordult már kisebb-nagyobb veszekedéseknél mikor szó nélkül csendben leléptem.Ilyenkor szeretek elmenekülni a problémák elöl, abban reménykedve, hogy holnapra a gondok eltünnek.Habár, eddig sosem fordult elő, hogy a problémák eltüntek volna, rosszabb esetben még súlyosbodtak is.Ettől függetlenül mint mindig, a mostani esetben is reménykedtem.Reménykedtem, abban, hogy ha holnap hazamegyek a papám úgy fog viselkedni mint a hajfestésem elött.Reménykedtem, hogy holnapra minden úgy lesz mintha semmi sem történt volna.Szerettem volna ha a dolgok úgy történnek majd ahogy én szeretném.De hiába a sok reménykedés legbelül én is tudtam hogy hiába szeretném, semmi sem lesz olyan mint régen.

Termésetesen, Jade nem is önmaga lett volna ha hadja, hogy gondolataimba merülve sétáljak az utcákon.

Így, több órával késöbb hogy leléptünk a szüleim , és barátaik elöl már London legnagyobb bevásárló központjait jártuk.A kirakatokat nézegetve sétálgattunk a plázában, amikor Jade egy gyönyörű ruhát látva óriásit sikított.A melletünk elsétáló emberek furcsán méregettek minket, olyan is előfordult, hogy fejüket közelebb hajtva a másikhoz fejezték ki gondolataikat a viselkedésünkkel kapcsolatosan.Bár, őszintén mondva nem is csodálkozom.Ugyanis, tényleg elég érdekes látványt nyújthattunk én a lila hajammal, miközben Jade száján tartottam a kezem, aki gyermekded csillogással nézte a kirakatban lévő gyönyörű fekete ruhát.

-Nem veszed meg magadnak?-kérdezte Jade, testével felém fordulva.

-Én?Dehát neked tetszik annyira.-értetlenkedtem.

-Nem is az én stílusom.Neked pedig iszonyat jól állna.-vigyorgott.

-Hát én nem hinném hogy megveszem.Túl kihivó, valamint már egy csomó ruhát vettem.-húztam a szám amint a fekete ruhára néztem, aminek mellesleg igen nagy kivágása volt mell részben.

-Lehet, hogy vettél már egy csomó ruhát, de egyikse partyba illő.Márpedig, ma bulizni megyünk.-kacsintott rám vidáman, majd belökött a melletünk lévő próbafülkébe.

Órákkal ezelött mikor elindultam otthonról, biztos hogy nem gondoltam volna, hogy nem sokkal késöbb újra London hűvös utcáit fogom átszelni egy prostihoz illő ruhában. Hát igen, a vásárlókörútunk végén Jade nagy nehezen rábeszélt hogy megvegyem az általa kiválasztott fekete ruhát.Jade az enyémhez hasonló ruhát viselt egyedül a színe különbözött az enyémtől, valamint neki még nagyobb kivágások voltak a ruhájában.

Az elmúlt pár órában persze a szüleim is adtak életjelet magukról.Órák óta hívogatnak, de természetesen nem csak ők a többi bandatárstól valamint Eleanortól és Loutól is elég sok nem fogadott hívásom van.Egyedül az zavart hogy Zayn nevét sosem láttam a hívások, SMS-ek között.Valahogy nem tudtam eldönteni magamban hogy miért nem keresett.Egy részem úgy gondolta talán azért nem keresett mert nem érdekelte mivan velem.A másik felem viszont kitartóan harcolt amellet, hogy igenis aggódott értem, csak ismert annyira jól hogy tudja, ilyenkor jobb nem zaklatni.

-Itt vagyunk.-ábrándozásomból Jade csillingelő hangja zökkentett ki.Fejemet fölfelé emeltem, így megpillantva a fehér épületet, amit kívül neon égőkkel díszítettek.Már az épület elé kihalatszott a bentről jövő zene, úgy ahogy kiérződött a cigi, és alkohol szaga is.

Ahogy körbenéztem a bulizó fiatalokon, akik már a klub elött részegen táncoltak a kihallatszó zenére egy óriásit sóhajtottam, miközben Jade csak vigyorogva nézett.Hát, úgy látszik az este elkezdődött.

-Na gyere csajszi, igyunk valamit.-rángatott be a szintén fehér ajtón Jade.

Amint belépünk az ajtón a fülemben dübörgő zene felerősödött, valamint a kellemetlen szagok is egyre intenzívebben érezhetőek voltak.Undorodva grimaszba vágtam az arcom, de Jade figyelembe se vette, helyette erősen megragadta a csuklóm és a bárpulthoz vezetett.Míg ő mindkettőnknek rendelt egy vodka narancsot, addig volt időm belül is jobban szemügyre venni a helyet.A díszités a kintivel egyforma, itt is ugyanúgy színes neon fények világitanak.Míg kinn csak néhány részeg fiatal szórakozott, bent többszáz ember táncolt egymás testéhez simulva.A jobb sarokban a DJ pult helyezkedett el, még a balsarokban boxok voltak tele emberekkel.A bárpulthoz fordultam ahol elöbb még Jade állt, ám mostanra már senkit se láttam ott.

Magamban dühöngtem amiért a barátnőm egyedül hagyott, de azért hanyagul vállat vontam majd figyelmem az elöttem elhelyezkedő italnak szenteltem.Felemeltem a poharat, majd egy húzással lenyeltem.Beleborzongtam a mámorító érzésbe majd gondolkodás nélkül egy újabbat rendeltem.Ez így ment újra, s újra.Körülbelül az ötödikig számoltam utána viszont csak ittam, és élveztem az ital mámorító ízét.

Épp egy táncról visszaérve kértem a következő kör italt mikor éreztem, hogy a fotel besüppedt mellettem.

Oldalra néztem ahonnan egy igazán helyes fiú vigyorgott rám.Kék szeme mellet összefutottak a nevető ráncok, miközben vigyorogva beletúrt éjfekete hajába.Szemeimmel alaposan végig mértem, mikor pedig visszanéztem az arcára láttam hogy még mindig engem bámult vigyorogva.

-Nem ittál még eleget, cica?-kérdezte ugyanazzal a szemtelen mosollyal.

-Miközöd hozzá?-semmi kedvem nem volt egy ilyen talpnyalóval beszélgetni ezért inkább flegmán válaszoltam.

-James vagyok.-kérdésemet figyelem nélkül hagyva,  még mindig azzal a szemtelen vigyorral rám kacsintott.

Abban a pillanatban annyira leakartam törölni azt a magabiztos, szemtelen mosolyt de valamilyen szinten talán a túlzott alkohol miatt de vonzódtam is James-hez.

-Nem kérdeztem.-vontam meg hanyagul a vállam, majd egy újabb kört rendeltem.

Pár pillanat múlva már azon kaptam magam, hogy egyre jobban közelített hozzám.Nem tudom, az alkohol hatására vagy csak a gyönyörű kék szemei miatt de vadul lesmároltam.Természetesen visszacsókolt, miközben újra elengedett egy szemtelen mosolyt.A csókunk még közel sem ért véget, mikor hirtelen görcsbe rándult a gyomrom.Természetesen, nem a csók miatt az kifejezetten jó volt, hanem a túl sok alkohol miatt.

Elváltam Jamestől, s a mosdóba szaladtam.A bent lévő emberek kicsit furcsán méregettek ahogy falfehéren rohantam az egyik mosdó felé.Mikor már mindent kiadtam magamból vissza mentem James-hez.Szerencsére nem haragudott meg csak vigyorogva elhívott táncolni.

Vadul ráztam a csipőm a zenére, amit James csak jobban élvezett.Kicsit fura volt úgy csókolózni, táncolni vele hogy ő semmit se tudott rólam, még a nevem se.Az elöbbi józanadásomnak mostanra semmi nyoma nem maradt a még több alkohol bevitele miatt.A James-el való táncom egyre vadabbá vált.Vigyorogva közelebb dörgölőztem a velem táncoló fiúhoz aki ezt élvezve belemarkolt a fenekembe.Már épp hajoltam volna közelebb James-hez, hogy megcsókoljam mikor a hátam mögül valaki a csuklómnál fogva visszarántott.

Kérdőn fordultam meg, ám a hátam mögött lévő személyre még álmaimban sem számítottam volna.

Időm sem volt beszélni a mögöttem lévő emberrel ugyanis a táncpartnerem rögtön visszarántott magához.

Már készültem volna tovább rángatni a testem a zene ritmusára, de a "zaklatóm" újra hátra fordított, viszont most James-nek ideje sem volt visszarántani mivel a váratlan személy kifelé rángatott a klubból.

Ezer kérdés kavargott bennem.Mit keres ő itt? Talán Jade mondta neki hogy jöjjön ide? Vajon haragszik rám? Esetleg csak aggódott? Nem tudom.Rettegve felnéztem szemeimbe , de tekintetem rögtön a földre vezettem mikor megláttam íriszeit.Nem dühösen nézett.Nem szomorúan, nem csalódottan.Nem boldogan.A mindig gyönyörűen csillogó szemei most üresen bámultak vissza rám.